Aromax

Nyugtató, antimikrobiális, görcsoldó és rovarriasztó hatású. Fontosabb alkalmazási területei: alvászavarok, szorongás, idegesség, a menstruáció előtti napokban jelentkező fejfájás, ideges eredetű gyomor- és szívpanaszok, Herpes-vírusok okozta szájsebek. Fontosabb felhasználási formái: illóolaj-tartalmú gyomorerősítő- és emésztésjavító cseppek, alvópárna, aromalámpás párologtatás, bedörzsölőszerek és ecsetelők.

A kamilla illóolajat (Aetheroleum chamomillae) a fészkesvirágzatúak (Asteraceae) családjába tartozó orvosi székfű vagy kamilla (Matricaria recutita) minél kevesebb szárrésszel gyűjtött ,,teljes virágzatából” vízgőz-desztillációval nyerik ki. Az illóolaj hozama 0,4-1,5%. Az illóolaj mélykék vagy sötétkék színű, kesernyés ízű, illata édeskés.

Az aromaterápiában széles körben alkalmazott rózsaolajat (ill. rózsaolajat tartalmazó készítményeket) akut és krónikus bronchitis, asthma, tuberculosis, dermatózisok, atóniás fekélyek, rosacea, herpeszek, fogínygyulladás (gingivitis), afta, valamint zárt baleseti sérülések kezelésére, illetve szorongások oldására használják.

A tömjén illóolaja nyugtató, antimikrobiális, köptető, gyulladáscsökkentő és sebgyógyító főbb hatásokkal bír. A tömjénolaj egyik legismertebb felhasználása az elmélyült gondolkodás, a meditáció valamint az ellazulás elősegítése. Fontos felhasználási területe a légúti panaszokkezelése is, ahol inhalálásra, szaunához és fürdéshez használt olajkeverékek alkotórészeként használható. Emellett bőrápoló olajoknak is lehet az egyik összetevője. A tömjénolaj a bőrt nem irritálja és bőrérzékenyítő hatása sincs.

A borsosmentaolaj antimikrobiális, emésztésjavító, epehajtó, görcsoldó, frissítő, helyi érzéstelenítő és fájdalomcsillapító hatásokkal rendelkezik, ezért alkalmazása meglehetősen sokrétű, és az alkalmazott gyógyszerformák is sokfélék.

A citromolaj szinte nélkülözhetetlen a különböző helyiségek légterének (kórházak stb.) fertőtlenítésében, amit főként járványos időszakokban érdemes használni (tehát nem csak légtérillatosítként lehet alkalmazni).

Az Európában leggyakrabban használt E. globulus illóolajának gyógyhatásai – az azt tartalmazó készítmények formájától, a felhasználás módjától és az alkalmazott adagoktól függően – a következők: antimikrobiális, antivirális (elsősorban a légzőszervi-, húgyúti- és bőrfertőzéseket okozó kórokozókkal szemben), nyákoldó, köptető, emésztést javító, bőrvörösítő és gyulladáscsökkentő.

A levendula illóolajat (Aetheroleum lavandulae) az ajakosvirágúak családjába (Lamiaceae) tartozó keskenylevelű, francia vagy valódi levendula (Lavandula angustifolia, syn.: L. vera) frissen vágott virághozó ágvégeiből vízgőz-desztillációval nyerik ki, mintegy 1,5%-os hozammal. Az illóolaj színtelen, halványsárga színű, édeskés, levendulavirágra emlékeztető és enyhén balzsamos illatú.

Fontosabb alkalmazási területei: fáradtság, kimerültség és depresszió. Fontosabb felhasználási formái: masszázs– és fürdőolajok, légtérfrissítők, aromalámpás párologtatás.

A cédrus illóolaj fontosabb hatásaiként antimikrobiális, nyákoldó, köptető, a bőr vérkeringését fokozó, illetve repellens hatások említhetők meg. A cédrus illóolaja masszázs- és fürdőolajok alkotórészeként, inhalálásra és párologtatásra használt keverékekben légúti panaszok, illetve bőrápoló kozmetikai készítmények (pl. narancsbőr, illetve zsíros, szeborreás bőr ápolására szánt készítmények) alkotórészeként hasznosítható. Emellett rovarok távoltartására alkalmas, ún. moszkító ellenes olajkeverékek alkotórészeként is felhasználható. A cédrusolaj a bőrt nagyon enyhén irritálja, bőrérzékenyítő és fototoxikus hatása viszont nincs.

Az említett erdeifenyő olajok antimikrobiális, bőrvörösítő, keringésfokozó és tonizáló hatásúak.Gyakori alkotórészei a különféle légúti megbetegedések (pl. hörghurut, homlok- és arcüreggyulladás) kezelésére ajánlott orr- és légzéskönnyítő mellkasi kenőcsöknek, inhaláló szereknek, valamint a különböző eredetű izom- és idegfájdalmak esetén ajánlott masszázs- és fürdőolajoknak, a különféle fürdőkészítményeknek (gél, fürdőtabletta), bedörzsölőszereknek és kenőcsöknek. Az erdeifenyő illóolaj nem toxikus, nem irritáló, nem érzékenyítő és nem fototoxikus. Az olajat „frissen” ajánlott használni, mert a régebbi, lejárt és oxidált olajok irritálhatják a bőrt.

A kakukkfű illóolajat az ajakosvirágúak családjába (Lamiaceae) tartozó, a mediterrán vidékeken honos és nálunk is termesztett kerti kakukkfű (Thymus vulgaris) alsó, vastagabb, fás szárak nélküli virágzó hajtásaiból vízgőz-desztillációval nyerik ki, mintegy 1-3%-os hozammal. Az illóolaj színtelen, halványsárga vagy vöröses színű, illata markáns, fűszeres, a fenolos alkotórésznek (timolnak) köszönhetően jellegzetes.

Az olaj hatásai közül a nyákoldó, epehajtó, görcsoldó (epeutakban és a vékonybélben),bőrvörösítő (a bőr és a bőr alatti szövetek vérkeringését fokozó, bőrhőmérsékletet emelő), antimikrobiális, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és izomlazító hatások emelendők ki.

A ciprus illóolaja antimikrobiális, ,,légúttisztító”, bőrvörösítő, keringésfokozó és szagtalanítófőbb hatásokkal rendelkezik. A ciprusolajat légúti és mozgásszervi panaszok, illetve perifériális vérkeringési zavarok kezelésében inhaláló keverékek, szauna-, fürdő- és masszázsolaj keverékek, illetve bedörzsölőszerek alkotórészeként használhatjuk. Az olaj dezodoráló és szagtalanító hatását bőrápoló olajokban és egyéb kozmetikai készítményekben hasznosíthatjuk. A ciprusolaj a bőrt nagyon enyhén irritálja, bőrérzékenyítő és fototoxikus hatása viszont nincs.

Az édesnarancs illóolajat a narancsfélék családjába (Rutaceae) tartozó, Kínában őshonos, örökzöldédesnarancsfa (Citrus sinensis) gyümölcsének külső terméshéjából nyerik ki hidegen sajtolással, majd ezt követő szűréssel és centrifugálással, mintegy 0,5-1% mennyiségben. Az olaj színe sárgától narancssárgáig többféle árnyalatot ad, illata édeskés.Alkalmazási területei: légtér fertőtlenítés és frissítés; nyugtalanság, szorongás, alvászavarok; bőrproblémák kozmetikai kezelése.Alkalmazási formái: aromafürdő; inhaláció; masszázs- és fürdőolajok, aromalámpás párologtatás.

A fahéj illóolajat (Aetheroleum cinnamomi) a babérfélék családjába (Lauraceae) tartozó ceyloni fahéjfa (Cinnamomum verum, syn.: C. ceylanicum) belső kérgéből és a kínai kasszia fahéjfa (C. aromaticum, syn.: C. cassia) hámozatlan kérgéből víz- vagy vízgőz-desztillációval nyerik ki. Az olaj előállításának hozama 0,5-4,0%. A kérgek mellett a fahéjfák leveleiből és leveles hajtásvégeiből is állítanak elő illóolajat.

A narancsolajat elsősorban légtér-illatosításra, valamint masszázs- és fürdőolajok alkotórészeként alkalmazzák.

A szegfűszeg illóolaj legfontosabb hatásai: antimikrobiális, parazita- és vírusellenes, általános és idegrendszeri tonizáló, görcsoldó, gyulladáscsökkentő és helyi érzéstelenítő. Az eugenol erős antiszeptikum és tonizáns. A szegfűszegolaj alkalmazásának legfontosabb területei a légúti megbetegedések, a szájüregi gyulladások, hasmenéssel járó bélfertőzések és húgyúti fertőzések, valamint reumás eredetű panaszok és bőrbántalmak.

Antimikrobiális, nyákoldó, köptető, szélhajtó, görcsoldó, fájdalomcsillapító hatású. Fontosabb alkalmazási területei: légzőszervi- és szájüregi megbetegedések, emésztőszervi panaszok,menstruációs zavarok, bőr- és körömfertőzések okozta bőrbántalmak kezelése.

Leggyakrabban különböző eredetű krónikus mozgásszervi megbetegedésekkezelésre használják bedörzsölőszerek, pakolások, valamint masszázs- és fürdőolajok alkotórészeként. Az illóolaj vízelethajtó tulajdonsága salaktalanító hatású összetett készítményekben hasznosítható (pl. krónikus sokizületi gyulladás esetén), emellett a húgyúti fertőzések kezelésében használt vizelethajtó és fertőtlenítő hatású készítmények alkotórészeként is jó eredménnyel alkalmazható a terápiában.